Dr. Sipos Jenő (Ph.D)
címzetes egyetemi tanár
SZTE
Sipos Marianna blogja
2017. július 5., szerda
2012. július 12., csütörtök
A kerálok mög a pékek
A kerálok mög a pékek
(Parti Nagy Lajos nyomán)
Budapest, 2012. 07. 09.
Eccő vót, hó nem vót, vót eccő egy kis ország, amellik demokrácijjára vágyott. Hánye nem tutta hogy fogjó hozzá. Próbágatta a jelenkező pártokat, de mindeniknek valami híjja vót. Legenkább avvót a bajjok, hogy abba a fránya népi demokrácijjába megtanúták, hogy minden a népé de csak az él jól belülle aki ki tudja fundáni, no meg mersze is van hozzá, hogy kő magának mégescsak nagyobb karéjt mecceni a közös kenyérbű.
Béketűrő nép étte az országot. Megszokták mán, hogy hagyni köll a hatalmasságokat jóllakni, mert akkó nékik es csurran - csöppen a morzsákbó, néha még egy-egy serclit is errághatnak. De a demokrácijja olllyan, nem éri be a kicsinnye, miné több pógár akarta érezni a demokrácijja előnyit, s morzsa hellyett szeletet kapni az ország kenyeribű, menné kisebb befektetésé cserébe. Kitanúták a módját, s amikor má akkora vót a szeletelés, hogy háromszó annyiba került a síkon az autópállya mint a szomszédban a hegyek közt, s bár építettek belé vőgyhidakat, meg szíre-szóra beomló alagutakat es, méges addig addig szeletőték, hogy annak aki mögépítette, mán nem maradt a kenyérbű. Nagy ekeseredésükbe nehányan lebontották a frissibe épített, de ki nem fizetett keríttést, felbontották a burkolatot, de ettű még nem jutottak hozzá azokhó a morzsákhó se, amit maguk építettek belé. Oszt maradt az éhhalál.
Szóval az ország népinek ippeg elege vót az ország kenyerinek elosztogatásábú, meg kedve sem igen vót éhen hóni. Ezt a pillanatot használta ki I. Fülkefor, aki megígérte a népinek, hogy véget vet a szeletelgetésnek, és az országot fosztogatókat tömblöcbe veti. Meges vállasztották méghozzá kétharmadda. Az sem érdekűtte a népet ha demokrácijja helyett kerálság lössz, csak legyön hun lakni, legyön mit enni – azt gondúták ezt a beígért 1 millijó munkahel beztoséjja - a többi meg mán el lössz valahogy.
De nem ám csak I Fülkefor leste a nép akaratját, hanem a sok kenyérszeletelő es beztosíttani kévánta a kenyerit a következő esztendőkre es. Mivel az orszag kenyere tudott vót, hogy I Fülkefor kezibe kerűl, az Ű óhajtása szerént köllött gondúkozniok. Keresni kutatni a módját, kiket lehetne boszorkánysággal megvádóni, legikább ollyanokat akik még élni tudtak a sanyarú körülmények ellenére es.Azt gondútta a nép, hogy az elűzött kormányzat tolvajjai vesznek oda a nagy üldözésbe, de nem a! Mer a jó gazda menden második szelet kenyerit az ellenzéknek juttatta. Pláne így vót ez kormányzássa végin. Tehette, mer nem a sajátját, hanem a nép kenyerit osztogatta. Vegyük még hozzá, hogy a saját tehetségükbő megéni nem tudók nem várván meg a bukást, nosza hitet cserétek. Kiderűtt, a kenyér javát I Fülkefor serege eszegette. Nincs a világon az a kerál, aki a saját seregit számolja föl, de a csontvázak köllöttek a népnek.
A tolvajok tolvajt kiabáltak a tisztességes emberökre, miné nagyobb tolvaj volt az illető, anná jobban kajabált, bizonyétva a saját tisztességit. A tisztessíges emberök meg, akik nem osztogatták, hanem gyarapították a nép kenyerit, nem gondótak arra, hogy ezé börtön jár. Azt gondúták I. Fülkefor becsüli majd bennök a munkahelteremtőt, mer hát hogyan lönne 1 millijó új munkahel, ha nem úgy hogy az ingyenélőktű a tálentumokhó kerű a kenyér. Nem készűtek a tolvajok ellen, mert volt dóguk elég a mostoha körűlmények között, pénzszűkibe megtaláni a fejlődés útját. Eszükbe nem jutott, hogy a körülöttük nyüzsgő tolvaj banda nem elég a számonkérésné, azt gondúták, ha csak a fele eltűnik es, már könnyeb lössz. Nem kő ahhó az ű segítségök, vannak ölögen tolvajok mindkét táborban, majd elitézik egymást. Rájok meg úgyes az ország építésben lesz szükség.
Hát rosszú számútak, ahogy az ország népe es. I. Fülkefor nem ért rá orszagot építeni. Tán nem is ért hozzá. Amihez viszont kétség kívül ért, az a leszámolás. „Akire a gyanú árnyéka rávetül, annak nem számít törvényesség annak annyi.” A tóvajok igen féltek a leszámolástú. Lehetett azt tunni, ki az ingyenéllő minden közösségben.Szaladtak es az elöljáróhoz a gyanú árnyékát másokra vetíteni.
A kis orszag népe mire észbe kapott I Fülkefor kinevezte a kiskerálokat, azok meg a mégkissebbeket. A fő szempont avvót, ki állt készen árnyékot vetni másokra. Így lett I. Fülkefor-nak tolvajhadserege. S mint tudjuk a kerál tettei megkérdőjelezhetetlenek, meg a kiskeráloké es. Visszagyütt a rettegés az országba, nem számított törvény és ésszerűség, lerombolták azt a keveset, ami még a korábbi-jelenlegi fosztogatók után maradt.
I. Fülkefor ezek után akar munkahelyet teremteni. Amikor az ország kenyerit sütő pékeket, menné inkább tudták hogyan löhet jó könyeret sütni, anná inkább elkergették. Ha tekéntélye es vót, akkó hamis váddal megvádúták, le es lakatútták. I. Fülkefor itt áll tolvajhadserege élin és azt kévánja, hogy akik eleddég csak lopták a mások kenyerit, most süssenek es. Közmunkába kényszeríti még a rokkantakat es, de ettű a pékeknek nem lészen kedvük kenyeret sütni. Hajnalba kelni, dagasztani, forró kemencébe tenni a tolvajból lett kiskeráloknak a kenyeret, oszt ezért még kerékbe es töretnek?
Ez nagyobb bűne I Fülkefor-nak nem a hamvába hótt elszámótatás. Nincs elég pék az országban! Aki lönne az vagy nem süt, vagy kivándorótt. Arra kőn kérni a minikeráloknak a sajat becses lábokkal kirúgott, meghurcolt pékeket, hogy gyűjjenek vissza kenyeret sütni. Hát ez nem fog mönni. No nem azér, mer a böcsületük csorbát szenvedne, hanem azért, mert a tántoríthatatlan törvények fölötti hatalmukon esne csorba. Ha pedéglen I Fülkefor váltaná le a kiskerálait, az meginogtatná a hívekben a tévedhetetlensége mítoszát, s oda lönne a tekéntély!
A legnagyobb baj méges az orszag népit érte. Mer a pék azé pék, hogy magának legalább legyön kenyere. A kerál meg azé kerál, hogy le tudjon metszeni belüle. De mi van azokka akik sem nem pékek, sem nem kerálok? Hát közülök egyre többen éheznek keváltképp a legkisebbek. És ez így megyen még legalább kettő esztendeig, vagy amíg éhen nem halnak.
Kurcsi Minya
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kurcsi_Minya
(Parti Nagy Lajos nyomán)
Budapest, 2012. 07. 09.
Eccő vót, hó nem vót, vót eccő egy kis ország, amellik demokrácijjára vágyott. Hánye nem tutta hogy fogjó hozzá. Próbágatta a jelenkező pártokat, de mindeniknek valami híjja vót. Legenkább avvót a bajjok, hogy abba a fránya népi demokrácijjába megtanúták, hogy minden a népé de csak az él jól belülle aki ki tudja fundáni, no meg mersze is van hozzá, hogy kő magának mégescsak nagyobb karéjt mecceni a közös kenyérbű.
Béketűrő nép étte az országot. Megszokták mán, hogy hagyni köll a hatalmasságokat jóllakni, mert akkó nékik es csurran - csöppen a morzsákbó, néha még egy-egy serclit is errághatnak. De a demokrácijja olllyan, nem éri be a kicsinnye, miné több pógár akarta érezni a demokrácijja előnyit, s morzsa hellyett szeletet kapni az ország kenyeribű, menné kisebb befektetésé cserébe. Kitanúták a módját, s amikor má akkora vót a szeletelés, hogy háromszó annyiba került a síkon az autópállya mint a szomszédban a hegyek közt, s bár építettek belé vőgyhidakat, meg szíre-szóra beomló alagutakat es, méges addig addig szeletőték, hogy annak aki mögépítette, mán nem maradt a kenyérbű. Nagy ekeseredésükbe nehányan lebontották a frissibe épített, de ki nem fizetett keríttést, felbontották a burkolatot, de ettű még nem jutottak hozzá azokhó a morzsákhó se, amit maguk építettek belé. Oszt maradt az éhhalál.
Szóval az ország népinek ippeg elege vót az ország kenyerinek elosztogatásábú, meg kedve sem igen vót éhen hóni. Ezt a pillanatot használta ki I. Fülkefor, aki megígérte a népinek, hogy véget vet a szeletelgetésnek, és az országot fosztogatókat tömblöcbe veti. Meges vállasztották méghozzá kétharmadda. Az sem érdekűtte a népet ha demokrácijja helyett kerálság lössz, csak legyön hun lakni, legyön mit enni – azt gondúták ezt a beígért 1 millijó munkahel beztoséjja - a többi meg mán el lössz valahogy.
De nem ám csak I Fülkefor leste a nép akaratját, hanem a sok kenyérszeletelő es beztosíttani kévánta a kenyerit a következő esztendőkre es. Mivel az orszag kenyere tudott vót, hogy I Fülkefor kezibe kerűl, az Ű óhajtása szerént köllött gondúkozniok. Keresni kutatni a módját, kiket lehetne boszorkánysággal megvádóni, legikább ollyanokat akik még élni tudtak a sanyarú körülmények ellenére es.Azt gondútta a nép, hogy az elűzött kormányzat tolvajjai vesznek oda a nagy üldözésbe, de nem a! Mer a jó gazda menden második szelet kenyerit az ellenzéknek juttatta. Pláne így vót ez kormányzássa végin. Tehette, mer nem a sajátját, hanem a nép kenyerit osztogatta. Vegyük még hozzá, hogy a saját tehetségükbő megéni nem tudók nem várván meg a bukást, nosza hitet cserétek. Kiderűtt, a kenyér javát I Fülkefor serege eszegette. Nincs a világon az a kerál, aki a saját seregit számolja föl, de a csontvázak köllöttek a népnek.
A tolvajok tolvajt kiabáltak a tisztességes emberökre, miné nagyobb tolvaj volt az illető, anná jobban kajabált, bizonyétva a saját tisztességit. A tisztessíges emberök meg, akik nem osztogatták, hanem gyarapították a nép kenyerit, nem gondótak arra, hogy ezé börtön jár. Azt gondúták I. Fülkefor becsüli majd bennök a munkahelteremtőt, mer hát hogyan lönne 1 millijó új munkahel, ha nem úgy hogy az ingyenélőktű a tálentumokhó kerű a kenyér. Nem készűtek a tolvajok ellen, mert volt dóguk elég a mostoha körűlmények között, pénzszűkibe megtaláni a fejlődés útját. Eszükbe nem jutott, hogy a körülöttük nyüzsgő tolvaj banda nem elég a számonkérésné, azt gondúták, ha csak a fele eltűnik es, már könnyeb lössz. Nem kő ahhó az ű segítségök, vannak ölögen tolvajok mindkét táborban, majd elitézik egymást. Rájok meg úgyes az ország építésben lesz szükség.
Hát rosszú számútak, ahogy az ország népe es. I. Fülkefor nem ért rá orszagot építeni. Tán nem is ért hozzá. Amihez viszont kétség kívül ért, az a leszámolás. „Akire a gyanú árnyéka rávetül, annak nem számít törvényesség annak annyi.” A tóvajok igen féltek a leszámolástú. Lehetett azt tunni, ki az ingyenéllő minden közösségben.Szaladtak es az elöljáróhoz a gyanú árnyékát másokra vetíteni.
A kis orszag népe mire észbe kapott I Fülkefor kinevezte a kiskerálokat, azok meg a mégkissebbeket. A fő szempont avvót, ki állt készen árnyékot vetni másokra. Így lett I. Fülkefor-nak tolvajhadserege. S mint tudjuk a kerál tettei megkérdőjelezhetetlenek, meg a kiskeráloké es. Visszagyütt a rettegés az országba, nem számított törvény és ésszerűség, lerombolták azt a keveset, ami még a korábbi-jelenlegi fosztogatók után maradt.
I. Fülkefor ezek után akar munkahelyet teremteni. Amikor az ország kenyerit sütő pékeket, menné inkább tudták hogyan löhet jó könyeret sütni, anná inkább elkergették. Ha tekéntélye es vót, akkó hamis váddal megvádúták, le es lakatútták. I. Fülkefor itt áll tolvajhadserege élin és azt kévánja, hogy akik eleddég csak lopták a mások kenyerit, most süssenek es. Közmunkába kényszeríti még a rokkantakat es, de ettű a pékeknek nem lészen kedvük kenyeret sütni. Hajnalba kelni, dagasztani, forró kemencébe tenni a tolvajból lett kiskeráloknak a kenyeret, oszt ezért még kerékbe es töretnek?
Ez nagyobb bűne I Fülkefor-nak nem a hamvába hótt elszámótatás. Nincs elég pék az országban! Aki lönne az vagy nem süt, vagy kivándorótt. Arra kőn kérni a minikeráloknak a sajat becses lábokkal kirúgott, meghurcolt pékeket, hogy gyűjjenek vissza kenyeret sütni. Hát ez nem fog mönni. No nem azér, mer a böcsületük csorbát szenvedne, hanem azért, mert a tántoríthatatlan törvények fölötti hatalmukon esne csorba. Ha pedéglen I Fülkefor váltaná le a kiskerálait, az meginogtatná a hívekben a tévedhetetlensége mítoszát, s oda lönne a tekéntély!
A legnagyobb baj méges az orszag népit érte. Mer a pék azé pék, hogy magának legalább legyön kenyere. A kerál meg azé kerál, hogy le tudjon metszeni belüle. De mi van azokka akik sem nem pékek, sem nem kerálok? Hát közülök egyre többen éheznek keváltképp a legkisebbek. És ez így megyen még legalább kettő esztendeig, vagy amíg éhen nem halnak.
Kurcsi Minya
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kurcsi_Minya
2011. július 29., péntek
Ki hiszi el Hende Csabának?
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem civil hallgatóinak diplomaosztó ünnepségén Hende Csaba azt nyilatkozta, hogy „a közszolgálat rangja emelkedni fog”.
A híradások kapcsán csak azon csodálkoztam, hogy nem fütyülték ki a diplomát átvevő civil hallgatók a honvédelmi minisztert!
Mert mitől is emelkedik egy pálya rangja?
· A biztos álláslehetőségtől.
· A megbízható nyugdíjtól.
· A magas fizetéstől.
· A pályán dolgozók iránti tisztelettől.
· A színvonalas képzési lehetőségtől.
Hende Csaba eddigi minisztersége alatt:
· A közszolgálatban dolgozók indoklás nélkül elbocsáthatók voltak, amíg az alkotmánybíróság (némi késedelemmel) meg nem szüntette e passzust. Most már „csak” azzal lehet elbocsátani valakit, hogy nem megbízható. Ez a kormány, és személyesen Hende Csaba, elsők között élt az elbocsátás lehetőségével nem csak a honvédség lefejezésekor, de az egyetem civil képzéseket tartó karának vezetőit és dolgozóit a képzés ellehetetlenítéséig bocsátotta el. És nincs vége.
Miközben a híradók 40- 45 új közmunkahely létrehozásáról áradoznak, augusztus elsejével lejár a (betiltott) civil képzések bevételéből finanszírozott 70 szerződés többsége, és nem kötnek újat. Pedig ezeket a munkahelyeket nem az állam finanszírozta! Majd most a segélyt a munkahelyeket „teremtő” államnak kell állni! A létszámleépítés a szóbeszéd szerint további 250 munkahely megszűnését jelenti. Természtesen a rombolás véghezvivőit új munkahely várja az egyetemen.
· Az egyenruhások (a Nemzetvédelmi Egyetem, és a miniszter úr tárcája ide tartozik) elvesztik szolgálati és korengedményes nyugdíjukat, de nem csak a jövőben, hanem visszamenőlegesen is. Vajon mi a biztosíték rá, hogy jelenleg a közszolgáltban dolgozók tól nem veszik el későbbi nyugdíjukat? És a magánnyugdíjak einstandjáról még nem is szóltam.
· A fizetéseket befagyasztották. Azok a közszolgálatban is csökkentek az egykulcsos adó által. Ígéretekkel meg tele a padlás!
· Nem volt még olyan honvédelmi miniszter, aki annyit tett volna a tiszti becsület lejáratásáért, mint Hende Csaba. Parancsnokok tömegét vádolta meg korrupcióval, hűtlen kezléssel, sikkasztással, anélkül, hogy jogerős bírói ítélet lett volna az ügyekben. A tiszek becsületét (ártatlanokét és vétkesekét azonos módon) politikai játszmák érdekében áldozta fel. És ezt könnyen tehette, mert katona nem védheti meg a becsületét, nincs joga nyilatkozni, ha hamis adatokat közöl a FIDESZ propaganda. Lám még a civil hallgatók sem mertek tiltakozni a saját ünnepségük megcsúfolásán!
A hadmérnök nem kaphat, ahogy eddig, a szakmájához kapcsolódó civil mérnöki diplomát, hogy tisztességgel el tudjon helyezkedni, ha a szolgáltra alkalmatlanná válik, a szakképzés is meglázó egy ilyen elit egyetemen, de az, hogy kápónak menjen segélyért az egykori tiszt, az olyan kilátás, ’amiért érdemes a közszolgálatot választani’.
A hadmérnök nem kaphat, ahogy eddig, a szakmájához kapcsolódó civil mérnöki diplomát, hogy tisztességgel el tudjon helyezkedni, ha a szolgáltra alkalmatlanná válik, a szakképzés is meglázó egy ilyen elit egyetemen, de az, hogy kápónak menjen segélyért az egykori tiszt, az olyan kilátás, ’amiért érdemes a közszolgálatot választani’.
· Az egyetemet megfosztotta választott vezetőitől, a bevételt és színvonal emelést jelentő civil és szakképzéseket betiltotta. A gépész képzés egy részét már ebben az évben is a Bánkitól rendelték meg, mert elbocsátották a hozzáértő szakembereket. A közszolgálatnak nincs szüksége biztonságtechnikai szakemberekre, informatikusokra, de még a fegyvertechnikusok képzését is betiltotta. Mára már odáig jutott a terror, hogy az állománygyűlésen kabinetfőnöke kijelentette, a Magyar Honvédségnek nincs szüksége hadmérnökökre! Vajon tudják ezt a NATO-ban? Jelenleg a laboratóriumok eszközeinek elherdálása zajlik.
Budapest, 2011. július 28.
Sipos Marianna
Hende Csaba szombathelyi országgyűlési képviselő egykori szomszédja, iskolatársa.
Tisztfeleség, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főiskolai tanára.
Sipos Marianna
Hende Csaba szombathelyi országgyűlési képviselő egykori szomszédja, iskolatársa.
Tisztfeleség, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főiskolai tanára.
2011. május 14., szombat
Mi vár a felsőoktatásra?
Már konkrét példát is hozhatunk a felsőoktatás „sikeres” átszervezésére, melyet a jelenlegi kormány hajtott végre. Nézzük a tényeket, melyekről nem lehetett hallani a médiában.
Miközben az egyetemek nagy számáról beszél, aközben új egyetemet hoz létre a kormányzat, a Közszolgálati egyetemet. Ahogy Hoffmann Rózsa nyilatkozta „a bezárás és az összevonás nem ugyanaz”. Ezt mondták a közszolgálati egyetem létrehozása kapcsán is. Mégis fölszámolták a Bolyai Katonai Műszaki Kart és képzéseit.
Azt állították, hogy a képzés gazdaságossága a cél, mégis elsőként a bevételeket hozó és a hadmérnökképzés színvonalát javító civil képzéseket szüntették meg parancsszóra.
Azt is mondták, hogy munkahelyeket teremtenek, helyette 70 ember munkahelyét biztosító civil képzések voltak az elsők amit betiltottak. Ma az 50%-os leépítés van napirenden. A szakképzést azonnal felszámolták, mintha az valami szégyenlni való dolog lenne! Pedig a CNC képzés az, ami az ország iparának kell, ami munkahelyeket teremt, amiből hiány van az országban és ami a gépész képzés szakmai gyakorlati alapozását jelentette az egyetem büszkesége volt.
Azt mondták, színvonalas elitképzést akarnak, mégis az akkreditációt, és a képzés színvonalát biztosító, a gyakorlati képzést támogató vezetőoktatókat bocsátották el.
Első lépésként a miniszter nem nevezte ki a szenátus nagy többsége által, (egy ellenszavazattal) megválasztott rektorunkat. Mert nekik az 50% feletti szavazat az fülkeforradalom, de az egyetemen a 90% feletti szavazatot elérő vezető az nem kap kinevezést. Helyette megbíznak miniszteri biztosként egy nyugdíjas tábornokot akinek addig annyi köze volt a felsőoktatáshoz, hogy heti 2 órát tartott. Aki felelősség és következmények nélkül dönt az egyetem jövőjéről, a vezetők sorsáról, a képzések szükségességéről, betiltásáról, az egyetem felszámolásáról. Persze egy egyetem felszámolására a hozzá nem értő a legalkalmasabb, mert ha árt a képzésnek azzal is csak a felszámolást indokolja.
Miközben arról hallunk, hogy a mérnökképzés milyen fontos az országnak, csak épp a mérnök képzéseket tiltotta be, és a papírháborúkat vívó elméleti „szakemberek” mind a helyükön maradtak. A hadsereg, mely alig rendelkezik műszaki eszközökkel, mégis hadmérnökhiánnyal küzd. Ennek ellenére ma már a színvonalától és vezetőitől megfosztott több mint 200 éves hadmérnökképzés felszámolása is napirenden van. Valóban a XXI. szd magyar hadseregében minek is kellenének mérnökök? A papírháborút győzelemre lehet vinni papírral és ceruzával is!
Az a Deák János, aki a luxuslakását harmadáron privatizálta magának a hadseregtől, amikor abban a Honvédelmi minisztériumban dolgozott, ahol mindennapos volt a korrupció. Aki a nyugdíját az egyetemi heti 2 órával teljes fizetésért + a HM Armcom Zrt felügyelő bizottsági tagságával egészítgette ki. Ő határozza meg az egyetemen, hogy mi és ki az etikus vagy korrupt, milliókért vizsgáltatja az egyetem tisztességes embereit Fidesz közeli cégekkel, jelentgeti fel azokat, akik megpróbálnak pusztítása elé akadályokat görgetni
Az a Lakatos László pedig aki 17 évet dolgozott abban a korrupt honvédelmi minisztériumban, ahol az egyetem felügyelete volt a feladata, és ennek során nem tárta fel az „egyetemi korrupciót”, hanem helyette a luxuslakásokat osztogatott a HM-ben a lakásbizottság titkáraként. Ő látta el az egyetem rektorának feladatait. Ő cserélte le a teljes rektori hivatalt saját haverokra. Ő indított fegyelmit a kollégák ellen, mert az általa elbocsátott oktatók hiányában a képzés egy részét a Bánkinak kellett átadni. Ő írta alá a feljelentéseket és alázta a hivatásos állományú vezetőket nyugdíjasként.
Azt már nem is említem, hogy egyikük sem indulhatott volna a rektori pályázaton. De a Fidesz kormányzás alatt nem szokás a demokratikus szabályokat betartani, nem szokás a törvények szerint pályáztatni az egyetem vezetőit, sőt a több éves mandátummal rendelkezőket is elküldték a beosztásuk átnevezésével. A rektori feladatokat több mint egy éve, immár a második megbízott személy látja el, és eszük ágában sincs pályázatot kiírni. A mérnök kar dékánja is már a második megbízott dékán, de az összes dékánhelyettest leváltották, és bár azok is pályázott helyek voltak, mindet megbízott dékánhelyettesek látják el. Ez a jelenlegi honvédelmi minisztérium demokráciája.
A sajtószabadság pedig abból áll, hogy lejáratják a saját vezetésük alatt álló intézményt, a vezetők megbízatását azzal az indokkal szüntették meg, hogy nem az új koncepciókra vállalták a feladatot. Majd belső fórumot nyitnak az egyetem honlapján az egyetem jövőjéről. Tehát nincs is koncepciójuk, a hatalomátvételen kívül. Az újságokban megjelent hamis állításokat nem engedik cáfolni, a belső fórumon pedig aki hozzá mer szólni, azt vagy kirúgják, vagy fegyelmit indítanak ellene. Ez a szólásszabadság Deák-Lakatos féle értelmezése.
A honlapról eltűntek a beszámolók, nincs tervezés, nem tudni milyen fejlesztésekre költötték az adófizetők pénzét. Gyanítom fejlesztés helyett Fidesz-közeli cégek megfizetésére, hogy igazolják az ő korrupciós teóriáikat. Nincs túlóra, nincsenek szerződések, 50%-os leépítésről beszélnek, de a két „tisztakezűnek” mégis lesz a nyugdíja mellett állása a tönkretett egyetemen. El lehet jönni megnézni a 100 milliókat érő bezárt laborokat, amiket szakképzési pénzből vett az egyetem, és mivel nem használják törvényesen vissza kellene fizetni.
Nézzétek meg hová juttatja a fülkeforradalom a felsőoktatást és az országot!
2011. május 1., vasárnap
A munka ünnepe
OV azt mondta: "Mindenkinek joga legyen tisztességes munkáért tisztességes bért kapni."
Kár, hogy Deák elvtárs, miniszteri biztos úr e helyett azt mondja és végre is hajtja:
Bűn, ha az emberek "pénzekért dolgoznak". A tisztességes dolgozók helyett pedig a talpnyalók dolgozhatnak és kaphatnak pénzt érte.
Kár, hogy Deák elvtárs, miniszteri biztos úr e helyett azt mondja és végre is hajtja:
Bűn, ha az emberek "pénzekért dolgoznak". A tisztességes dolgozók helyett pedig a talpnyalók dolgozhatnak és kaphatnak pénzt érte.
2011. április 18., hétfő
Hivatásunk védelmében
Kint voltam a demonstráción. A ZMNE-ről nem ismertem fel senkit, egy kolléga odajött hozzám és azt mondta 2-3 ember szétszórva azért itt van.
Hát ahhoz képest, amit az egyetemmel tett a két "tisztakezű" nem nagyon van tartás bennük!
Persze mindenki tudja, hogy ilyenkor beépített besúgók lesik és jelentik ki ment el, és annak várhatóan nem lesz munkája az "új" karon. Hát az egzisztencia féltése nagy félelmet tud generálni.
No és ne feledjük, hogy mindenféle intézkedéssel bent tartották a katonákat a laktanyákban.
De, hogy még a szakszervezetisek sem jöttek el, ez jelzi mire is számíthatunk, ha támogatásra lesz szükségünk!
Annyival azért tartozom az igazságnak, hogy mondták a szervezők, hogy bizony kint voltak az európai szakszervezetek tüntetésén is. Ők voltak az első magyar csoport. És amikor arrafelé mentem, valóban hallottam a dobokat. Mire odaértem és elindultam szembe a tömeggel, már nem láthattam őket! :(
Még valami: :)) Az emberek (a civilek), amikor mentünk a parlament körül, a sarkokon integettek és tapsoltak. Olyan volt, mint ahogy a bevonuló magyarokat ünnepelték az erdélyiek a régi filmeken! Üdvözöltek bennünket, mosolyogtak, és örültek, hogy végre van aki ki mer állni, és hogy ilyen sokan vannak! Úgy érezték, egy kicsit az ő érdekükben is tüntetnek az egyenruhások. Mindenki szimpatizáns volt, pedig jó darabig nem jöhettek át az úttesten, mert sokan voltunk, és sokáig vonultunk.
A kormánypárti TV rendbontásnak nevezte a tűzoltók tűzcsap nyitását. Ezzel rendbontókról tudtak beszélni, nem kellett arról szólni, milyen sokan vettek részt a demonstráción! Kb. 16000-en
Hát ahhoz képest, amit az egyetemmel tett a két "tisztakezű" nem nagyon van tartás bennük!
Persze mindenki tudja, hogy ilyenkor beépített besúgók lesik és jelentik ki ment el, és annak várhatóan nem lesz munkája az "új" karon. Hát az egzisztencia féltése nagy félelmet tud generálni.
No és ne feledjük, hogy mindenféle intézkedéssel bent tartották a katonákat a laktanyákban.
De, hogy még a szakszervezetisek sem jöttek el, ez jelzi mire is számíthatunk, ha támogatásra lesz szükségünk!
Annyival azért tartozom az igazságnak, hogy mondták a szervezők, hogy bizony kint voltak az európai szakszervezetek tüntetésén is. Ők voltak az első magyar csoport. És amikor arrafelé mentem, valóban hallottam a dobokat. Mire odaértem és elindultam szembe a tömeggel, már nem láthattam őket! :(
Még valami: :)) Az emberek (a civilek), amikor mentünk a parlament körül, a sarkokon integettek és tapsoltak. Olyan volt, mint ahogy a bevonuló magyarokat ünnepelték az erdélyiek a régi filmeken! Üdvözöltek bennünket, mosolyogtak, és örültek, hogy végre van aki ki mer állni, és hogy ilyen sokan vannak! Úgy érezték, egy kicsit az ő érdekükben is tüntetnek az egyenruhások. Mindenki szimpatizáns volt, pedig jó darabig nem jöhettek át az úttesten, mert sokan voltunk, és sokáig vonultunk.
A kormánypárti TV rendbontásnak nevezte a tűzoltók tűzcsap nyitását. Ezzel rendbontókról tudtak beszélni, nem kellett arról szólni, milyen sokan vettek részt a demonstráción! Kb. 16000-en
2011. április 11., hétfő
Tüntetés
Tegnap kint voltam az Összeurópai szakszervezeti tüntetésen. Nem csak nem közvetítették a TV csatornák, de még csak ott sem voltak!!! Beszélnek a Deutsch twitterbejegyzéséről, hogy milyen szavakat használ, meg a liberálisok osrszág elleni kampányáról külföldön, de arról, hogy sztem 100 ezer ember kint tüntetett a nem létező megszorítások ellen, arról legfeljebb egy fél mondatos hír.
Még a szervezők sem számítottak ilyen tömegre, mert az Oktogontól 2 utcányira volt egy óriás kivetítő, és utána semmi. A tüntetők fele semmit nem hallott a beszédekből.
A Köröndig dugig tele volt az Andrássy út, pedig 3-ra, mire odaértünk már rengetegen elmentek, mert 1-3-ig elfáradtak. (1-kor volt a gyülekező) A külföldiek, amint beértek, elmentek várost nézni. A magyarok, meg visszafordultak a Hősök tere felé.
Az Oktogonnál a földalatti sem állt meg. A padokra ültek le az emberek kicsit pihenni, mielőtt tovább mentek volna. Kultúrált nagy tömegeket mozgósító tüntetés volt.
A rendőrök kint voltak, a BV-sek is, az Összfegyvernemi szakszervezet is (külön, ha valaki lefilmezte azt mondhatta volna, csak ennyien? 20-30 fő. De katonát csak európait láttam, vagy civil ruhásat. Az európaiak gyakorló dzseki fölé húztak zöld pólót és zöld baseball sapkát. Kiváncsi leszek az egyenruhások tüntetésén lesznek-e?
Az elhallgatás, mint tudjuk a sajtószabadság jele. Vagy öncenzúra?
Láttam a sajtószabadságosok tábláját a beragasztott szájú Petőfivel!!! :)))
Még a szervezők sem számítottak ilyen tömegre, mert az Oktogontól 2 utcányira volt egy óriás kivetítő, és utána semmi. A tüntetők fele semmit nem hallott a beszédekből.
A Köröndig dugig tele volt az Andrássy út, pedig 3-ra, mire odaértünk már rengetegen elmentek, mert 1-3-ig elfáradtak. (1-kor volt a gyülekező) A külföldiek, amint beértek, elmentek várost nézni. A magyarok, meg visszafordultak a Hősök tere felé.
Az Oktogonnál a földalatti sem állt meg. A padokra ültek le az emberek kicsit pihenni, mielőtt tovább mentek volna. Kultúrált nagy tömegeket mozgósító tüntetés volt.
A rendőrök kint voltak, a BV-sek is, az Összfegyvernemi szakszervezet is (külön, ha valaki lefilmezte azt mondhatta volna, csak ennyien? 20-30 fő. De katonát csak európait láttam, vagy civil ruhásat. Az európaiak gyakorló dzseki fölé húztak zöld pólót és zöld baseball sapkát. Kiváncsi leszek az egyenruhások tüntetésén lesznek-e?
Az elhallgatás, mint tudjuk a sajtószabadság jele. Vagy öncenzúra?
Láttam a sajtószabadságosok tábláját a beragasztott szájú Petőfivel!!! :)))
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)