Állománygyűlésen a Lakatos megint demokráciát játszott. Szerinte az állománygyűlés azért van, hogy a dolgozók bármit megkérdezhessenek, aztán kirúgják őket.
Hirdesd a demokráciát, és tanítsd meg az elnyomottakkal, hogy ne merjék használni, mert akkor annyi nekik.
Mivel nekem már úgyis annyi, tehát én kérdeztem:
Mi az indoka, hogy az új állománytáblában egyedül az a főiskolai tanári hely szűnt meg, ami az én helyem volt. Az akkreditációhoz kellek, a tanszéken több óraadó dolgozik szerződéssel, ami ugye nem szép dolog. Több nyugdíjas és másodállású dolgozó is van. Miért pont az én helyem szűnt meg.
Kinek a javaslatára szűnt meg a helyem.
Szakmai indoka nem volt, mert a közvetlen főnökeimet nem kérdezték meg.
A harmadik menetben, miután nem tudott kitérő választ adni, kimondta. Az ő javaslatára. (Azt hitte ezzel bátor lesz. Pedig mindenki tudja, hogy a Deák javaslatára történt.) Mert voltak már korábban is problémáik velem, személyesen is el kellett beszélgetnie velem. (Valóban, miután megkérdeztem a Fodortól, hogy miért járatják le az egyetemet, és a saját tisztjeiket, miéert gondolják, hogy ezzel a tiszti becsületért teszenk? Miért lépnek a hangoztatott elvekkel ellentétesen? Kérdések után volt sürgős beszélgetni velem.)
Persze a játék része volt még a nagy bejelentés, hogy mindenki várta, hány embert küldenek el, és bejelentették, hogy most egyet sem. Nagy megkönnyebbülés!
Én meg elrontottam a hangulatot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése